H5a_09

Á-NÉR 2011 fő élőhelytípus: 
Á-NÉR 2011 élőhelytípus: 
Natura2000 kód, név: 
6250* Síksági pannon löszsztyeppek
Társulás: 
Salvio-Festucetum rupicolae
Készítő neve: 
Felvétel helye, 2. községhatár: 
Máriahalom
Felvétel helye, 3. hegy, gyep neve vagy egyéb dülőnév: 
Keleti-Gerecse, Siklóernyő-hegy
Felvétel készítésének ideje: 
2002. június
Rövid leírás: 
Hegylábi jellegű tájon, meredek, dél-nyugatias oldalon és a tető közelében található sztyep. Korábban erősen legeltették, 5-6 éve leégett, a fák és bokrok nagy része is elpusztult. Ez a mai napig meglátszik a gyep kissé pirosas színén, a zavarástűrő fajok nagyobb arányán. Valószínűleg a meredeksége miatt is regenerálódik lassabban. A gyepet a csomós növekedésű füvek uralják. Gyakoriak a néhány tenyérnyi csupasz foltok. Elterjedtek az általános száraz gyepi, kissé zavarás- és szárazságtűrő fajok. A gyep nem nagyon foltos, viszont egyöntetűen gyengébb állapotú. A völgyaljban, a nedvesebb élőhelyen megjelennek a tollas szálkaperje (Brachypodium pinanntum) polikormonjai. Itt a cserjésedés is erőteljesebb. A kép jobb oldalán látható bokrosabb részen sajnos az akác is terjed. A tető közelében a gyep kissé megváltozik, tömöttebb, sűrűbb lesz. Itt jellemző a kissé igényesebb fajok megjelenése.
Összetétel: 
A gyepet a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata), a pusztai csenkesz (Festuca rupicola) és a karcsú fényperje (Koeleria cristata) uralja. A gyakoribb, zavarást jobban tűrő fajok a deres tarackbúza (Elymus hispidus), az útszéli imola (Centaurea biebersteinii), a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata). A tetőn megjeleő igényesebb fajok, pl. a magyar szegfű (Dianthus giganteiformis subsp. pontederae), a feketegyökér (Scorzonera hispanica). A tetőn és a völgyben néhány pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) csomó is van.
Természetesség: 
4
Veszélyeztető tényezők: 
Fokozott erózió, beakácosodás.
Használat: 
Nincs.