BM_J4_0614

Á-NÉR 2011 fő élőhelytípus
Á-NÉR 2011 élőhelytípus
Natura2000 kód, név
91E0* Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők
Készítő neve
Felvétel helye, 1. nagy- vagy középtáj
Hármas-Körös völgye
Felvétel helye, 2. községhatár
Szelevény
Felvétel helye, 3. hegy, gyep neve vagy egyéb dülőnév
Brena-zugi holtág
Felvétel készítésének ideje
2007
Rövid leírás
A holtág mentén kialakult és az ember által átformált puhafás állomány, botolófüzes.
Termőhely
A Brena-zugi holtág partja öntés réti talaj, amely a Hármas-Körös áradásakor alacsonyabb részein vízborítás alá kerül. Klíma: meleg, száraz, forró nyarú éghajlati körzetbe esik. Az évi csapadék nem haladja meg az 550 mm-t. A hőmérséklet járása a legszélsőségesebb hazánk területén. A napsütéses órák száma évente meghaladja a 2000-t.
Szerkezeti jellemzők
A mára már eltűnő félben lévő alföldi botolófüzesek jellegzetes állományképét a múltbeli tájhasználat, a legeltetés, kaszálás és a füzek botolása tartotta fenn. A tájhasználat elmaradásának következménye a legelők becserjésedése, betöltődése. Ez a folyamat természetes körülmények között az árvízjárta területeken főként fűz- és nyárfajokkal történne. Napjainkban azonban a tájidegen fa- és cserjefajok, a gyalogakác (Amorpha fruticosa), a zöld juhar (Acer negundo) és az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) gyorsabban becserjésítik a felhagyott ártéri kaszálóréteket, fáskaszálókat, fáslegelőket, mint az őshonos fa- és cserjefajok.
Összetétel
Uralkodó, gyakori fajok: törékeny fűz (Salix fragilis), kocsányos tölgy (Quercus robur) – ültetett, bókoló sás (Carex melanostachya), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), fekete nadálytő (Symphytum officinale).
További jellemző fajok: hamvas szeder (Rubus caesius), orvosi ziliz (Althaea officinalis), keserű édesgyökér (Glycyrrhiza echinata), fodros lórom (Rumex crispus), közönséges tarackbúza (Elymus repens), zöld juhar (Acer negundo), gyalogakác (Amorpha fruticosa).
Természetesség
4-5
Veszélyeztető tényezők
A használat vagy természetvédelmi kezelés felhagyása. Bár a képen látható állomány használata már több mint egy évtizede megszűnt, a területet ilyen szép állapotban a Körös-Maros Nemzeti Park kezelése tartja fenn.
Használat
a Körös-Maros Nemzeti Park kezeli