Á-NÉR 2011 fő élőhelytípus
Á-NÉR 2011 élőhelytípus
Társulás
Cardamino-Chrysosplenietum
Készítő neve
Felvétel helye, koordináta (WGS84)
N 579,897.63, E 84,749.58
Felvétel helye, 1. nagy- vagy középtáj
Dél-Dunántúl: Mecsek-hegység
Felvétel helye, 2. községhatár
Pécs
Felvétel helye, 3. hegy, gyep neve vagy egyéb dülőnév
Rákos-patak völgye (Jakab-hegy É-i oldal)
Rövid leírás
a patak fő völgyében, sziklagörgeteges meder szivárgó vizes részén, alacsony vízszint, közepes mennyiségű szervesanyag (főleg korhadék: ágak, gallyak, kéreg, avar) felhalmozódás mellett fejlődő, kb. 20 m2 kiterjedésű, dél-dunántúli jellegű forrásgyep (a fotón ennek kb. 6 m2-nyi területe látható)
Termőhely
1. párás, hűvös mikroklíma, gyertyános-kocsánytalan tölgyes öv, 2. ÉK, 3. 400 m tszf. m., 4. alsó triász jakabhegyi homokkő, 5. váztalaj és hordalék, 6. állandóan nedves, szivárgó vizes, 7. patakvölgy, 8. völgyalj (eróziós, deráziós)
Szerkezeti jellemzők
20-25 m magas lombkorona által tavasszal csak gyengén árnyékolt, kétszintes, lágyszárúak uralta állomány. Szivárgó víz (jelen esetben tavaszi eső idején magasabb vízszint) és sekély váztalaj ill. hordalék miatt az élőhelyen a fásszárúak nem képesek tartósan fennmaradni (+/- állandó lékről van szó); a horizontális mintázatot az élettelen tényezők erősen befolyásolják (pl. holtfa, mélyebb víz, iszap, sziklatömbök helyzete).
Összetétel
Jellemző fajok (állományban): E1n (normál gyepszint): ritkás sás (Carex remota), veselke (Chrysosplenium alternifolium), kúszó boglárka (Ranunculus repens), erdei madársóska (Oxalis acetosella), nagy csalán (Urtica dioica); uralkodó fajok (állományban): veselke (Chrysosplenium alternifolium), medvehagyma (Allium ursinum), E0 (mohaszint): (kiértékelése még nem fejeződött be). Cönológiai felvétel (tavaszi, nyári aszpektus) rendelkezésre áll.
Természetesség
(4-)5
Veszélyeztető tényezők
erdészeti tevékenység hatására (a völgy körüli erdő levágásával) a fény- és mikroklímaviszonyok megváltozhatnak és az állomány fajkészletét, szerkezetét a magaskórós fajok, felverődő cserjék teljesen átalakíthatják, így az élőhely az eredeti fényviszonyok visszaálltáig gyakorlatilag eltűnhet. Jelenleg ez a veszély az állomány közvetlen közelében nem nagyobb, mint 50%, 20 m-en belül azonban, a völgy egyik oldalában a kitermelés megtörtént. Nagyobb áradások a forrásgyep jelentős részét elsodorhatják. Regenerációjuk ilyenkor egy-két évig is eltarthat. Ilyen események bekövetkezése hirtelen hóolvadások és komolyabb csapadékmennyiség hirtelen lezúdulása után valószínű. Aszályos években a vadak (víz után kutatva, dagonyázás közben) teljesen kitaposhatják a növényzetet.
Használat
jelenleg erdőként kezelik
