Á-NÉR 2011 fő élőhelytípus
Á-NÉR 2011 élőhelytípus
Készítő neve
Felvétel helye, 3. hegy, gyep neve vagy egyéb dülőnév
Kerecsendi-erdő
Felvétel készítésének ideje
2007.05.22.
Rövid leírás
Zárt, árnyas elegyes lösztölgyes.
Szerkezeti jellemzők
Az erdő korábban rövid vágásfordulóval (30 év) sarjaztatott fácános kert volt, nagyobb, kaszált tisztásokkal. Később hosszabb vágásfordulósra tértek át, a tisztások nagyrészt eltűntek, így az erdő jelenlegi képét – ahogy a felvétel helyén is – ligetes lombszint és sűrű magas cserjeszint jellemzi. A gyepszint fejletlen. Egykorú (kb. 80 év), homogén faállomány-szerkezetű erdő.
Összetétel
Csertölgy (Quercus cerris) uralta rész, a kocsánytalan, a molyhos és a kocsányos tölgy (Q. petraea, Q. pubescens, Q. robur) itt ritka (néhány db van). A sűrű cserjeszint leggyakoribb faja a tatárjuhar (Acer tataricum) és az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) (további néhány faja: mezei juhar – A. campestre), cseregalagonya – C. laevigata, csíkos kecskerágó – Euonymus europaeus, kökény – Prunus spinosa, fagyal – Ligustrum vulgare, vörösgyűrű som – Cornus sanguinea). A gyepszint fajszegény, általános erdei fajok jellemzik (pl. kányazsombor – Alliaria petiolata, erdei szálkaperje – Brachypodium sylvaticum, erdei rozsnok – Bormus benekenii, gyöngyvirág – Convallaria majalis, egyvirágú gyöngyperje – Melica uniflora, széleslevelű salamonpecsét – Polygonatum latifolium), a száraz tölgyesekre jellemző fajok (feketedő lednek – Lathyrus niger, sárgás sás – Carex michelii, erdei gyöngyköles – Lithospermum purpureo-coeruleum) ritkák.
Természetesség
4
Veszélyeztető tényezők
Elszigeteltsége miatt az erdő egésze sérülékenynek tekinthető.
Használat
Gyakorlatilag nincs (a tölgyes részeken a tölgyek felújulása érdekében kisebb bontások történtek).
