LA_E1_2

Valószínűleg mocsarak helyén keletkezett Dráva-síki legelőkön magasabb térszíneket elfoglaló, középmagas füvű, szárazodó típus. Fiziognómiájában eltér a síksági és dombvidéki magasfüvű franciaperjés kaszálók csoportjától, sztyeppi elemekben való gazdagsága pedig megkülönbözteti a veres csenkeszes hegyi rétektől. A buckaközi mélyedésekben kialakuló üdébb típusokkal mozaikot alkot. Fontos bélyege, hogy keverednek benne az üde réti és a sztyeppi fajok. Így lehetnek a dominánsak a borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum), a rezgőpázsit (Briza media), az aranyzab (Trisetum flavescens) és a sovány csenkesz (Festuca pseudovina), amely legeltetés hatására a pusztai csenkeszt (Festuca rupicola) helyettesíti. A kísérők közül a nedvesebb rétekkel való kapcsolatot mutatja például a szürke aszat (Cirsium canum) és az indás pimpó (Potentilla reptans), míg sztyeppesedést jelez a magyar szegfű (Dianthus giganteiformis subsp. pontederae) és a közönséges kakukkfű (Thymus odoratissimus subsp. glabrescens). Rajtuk kívül általánosabb réti fajok virágai színesítik megjelenését, például a szarvas kerep (Lotus corniculatus), a kakascímerek (Rhinanthus spp.), az őszi kikerics (Colchicum autumnale) és a réti here (Trifolium pratense).