BM_OC_28104

Á-NÉR 2011 fő élőhelytípus
Á-NÉR 2011 élőhelytípus
Készítő neve
Felvétel helye, 1. nagy- vagy középtáj
Borsodi-Mezőség
Felvétel helye, 2. községhatár
Mezőnagymihály határában
Felvétel helye, 3. hegy, gyep neve vagy egyéb dülőnév
a Liba-tanya mellett
Rövid leírás
Pusztai mocsarakkal körbevett háton található, régen felhagyott szántó, melyet a hodályhoz való közelsége miatt szarvasmarhával erőteljesen legeltetnek.
Termőhely
A nagyobb háton fekvő terület talaja nem szikes, bár a közelben vannak mélyebb fekvésű, szikesedő pusztarészek. A Borsodi-Mezőség az Alföldre jellemzően meleg, száraz éghajlatú, az évi csapadék kevesebb, mint 600 mm.
Szerkezeti jellemzők
A legeltetés következtében igen rövidfüvű, az egy- és kétszikűek kb. azonos arányban vannak jelen. A szúrós gyomfajok, melyeket a szarvasmarha nem eszik meg, a legelőn károsan felszaporodtak.
Összetétel
Uralkodó fajok: keskenylevelű sás (Carex stenophylla), mezei iringó (Eryngium campestre), mezei cickafark (Achillea collina), tejoltó galaj (Galium verum), magyar kakukkfű (Thymus pannonicus), herehurafű (Trifolium arvense), csattogó szamóca (Fragaria viridis), magyar imola (Centaurea pannonica), mezei katáng (Cichorium intybus), réti csenkesz (Festuca pratensis), sovány csenkesz (Festuca pseudovina), murok (Daucus carota), ezüst pimpó (Potentilla argentea).
További jellemző fajok: mezei fátyolvirág (Gypsophila muralis), apró szulák (Convolvulus arvensis), szarvas kerep (Lotus corniculatus), pongyola pitypang (Taraxacum officinale), réti peremizs (Inula britannica), keserűgyökér (Picris hieracioides), madárkeserűfű (Polygonum aviculare), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), nagy útifű (Plantago major), útszéli bogáncs (Carduus acanthoides).
Természetesség
2-3
Használat
szarvasmarhával erőteljesen legeltetik