l2x_12

Á-NÉR 2011 fő élőhelytípus: 
Készítő neve: 
Felvétel helye, 3. hegy, gyep neve vagy egyéb dülőnév: 
Kerecsendi-erdő
Felvétel készítésének ideje: 
2007.05.22.
Rövid leírás: 
Zárt, árnyas elegyes lösztölgyes.
Szerkezeti jellemzők: 
Az erdő korábban rövid vágásfordulóval (30 év) sarjaztatott fácános kert volt, nagyobb, kaszált tisztásokkal. Később hosszabb vágásfordulósra tértek át, a tisztások nagyrészt eltűntek, így az erdő jelenlegi képét – ahogy a felvétel helyén is – ligetes lombszint és sűrű magas cserjeszint jellemzi. A gyepszint fejletlen. Egykorú (kb. 80 év), homogén faállomány-szerkezetű erdő.
Összetétel: 
Csertölgy (Quercus cerris) uralta rész, a kocsánytalan, a molyhos és a kocsányos tölgy (Q. petraea, Q. pubescens, Q. robur) itt ritka (néhány db van). A sűrű cserjeszint leggyakoribb faja a tatárjuhar (Acer tataricum) és az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) (további néhány faja: mezei juhar – A. campestre), cseregalagonya – C. laevigata, csíkos kecskerágó – Euonymus europaeus, kökény – Prunus spinosa, fagyal – Ligustrum vulgare, vörösgyűrű som – Cornus sanguinea). A gyepszint fajszegény, általános erdei fajok jellemzik (pl. kányazsombor – Alliaria petiolata, erdei szálkaperje – Brachypodium sylvaticum, erdei rozsnok – Bormus benekenii, gyöngyvirág – Convallaria majalis, egyvirágú gyöngyperje – Melica uniflora, széleslevelű salamonpecsét – Polygonatum latifolium), a száraz tölgyesekre jellemző fajok (feketedő lednek – Lathyrus niger, sárgás sás – Carex michelii, erdei gyöngyköles – Lithospermum purpureo-coeruleum) ritkák.
Természetesség: 
4
Veszélyeztető tényezők: 
Elszigeteltsége miatt az erdő egésze sérülékenynek tekinthető.
Használat: 
Gyakorlatilag nincs (a tölgyes részeken a tölgyek felújulása érdekében kisebb bontások történtek).