BM_D6_22f102

Á-NÉR 2011 fő élőhelytípus: 
Készítő neve: 
Felvétel helye, 1. nagy- vagy középtáj: 
Borsodi-Mezőség
Felvétel helye, 2. községhatár: 
Mezőnagymihály határában
Felvétel helye, 3. hegy, gyep neve vagy egyéb dülőnév: 
a Liba-tanya mellett
Rövid leírás: 
Mocsári, réti és magaskórós fajokból álló magaskórós élőhely pusztai mocsár szélén.
Termőhely: 
A Borsodi-Mezőség az Ős-Csincse folyóvízi tevékenysége által kialakított, mocsaras mélyedésekkel, elhagyott folyómeder-maradványokkal, övzátonyokkal tagolt szárazpuszta. A terület a közelmúltban megkezdett vízügyi rekonstrukció eredményeképpen jó vízellátottságú, a mélyedésekben található pusztai mocsarak regenerálódtak. Az élőhely réti talajon alakult ki. A Borsodi-Mezőség az Alföldre jellemzően meleg, száraz éghajlatú, az évi csapadék kevesebb, mint 600 mm.
Szerkezeti jellemzők: 
A pusztai mocsár partmenti magaskórós növényzetének egy része vízben áll vagy a nedves iszapon nő. A vízben rence és békalencsefajok alkotnak hínárközösséget. Az élőhely változatosságát a szarvasmarhával való enyhe legeltetés tartja fenn. A növényzet felső szintjét meghatározó, magasabb termetű mocsári és magaskórós fajok laza gyepje alatt és mellett az alacsonyabb termetű réti és vízparti, iszaplakó fajok egy második gyepszintet alkotnak.
Összetétel: 
Uralkodó, gyakori fajok: magas peszérce (Lycopus exaltatus), réti füzény (Lythrum salicaria), vízi gamandor (Teucrium scordium), vízi harmatkása (Glyceria maxima), alacsony füzény (Lythrum hyssopifolia), vízi menta (Mentha aquatica), iszaplakó veronika (Veronica anagalloides), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), vesszős füzény (Lythrum virgatum), réti csenkesz (Festuca pratensis), ágas békabuzogány (Sparganium erectum), szürke aszat (Cirsium canum), vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica), mocsári tisztesfű (Stachys palustris), mocsári sás (Carex acutiformis). További jellemző fajok: keskenylevelű aggófű (Senecio erucifolius), indás pimpó (Potentilla reptans), mezei aszat (Cirsium arvense), kerek repkény (Glechoma hederacea), murok (Daucus carota), kis ezerjófű (Centaurium erythraea), keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia), közönséges rence (Utricularia vulgaris), virágkáka (Butomus umbellatus), bókoló sás (Carex melanostachya), fekete nadálytő (Symphytum officinale), mételykóró (Oenanthe aquatica), apró békalencse (Lemna minor).
Természetesség: 
5
Veszélyeztető tényezők: 
Az enyhe marhalegeltetés megszűnése a terület magassásossá vagy gyékényessé való átalakulását eredményezné, erősödése viszont a mocsári közösségek visszaszorulásával járna. A vízvisszatartás megszűnése a mocsarak kiszáradását eredményezné.
Használat: 
szarvasmarhával való enyhe legeltetés